2016. szeptember 29., csütörtök

Ösvény a rengetegbe [ha őt követed]


   A jó tördelés ösvény, amelyről tilos letérned,
   ha ki akarsz keveredni a rengetegből — mondja,
   és felszólít, hogy habozás nélkül kövesd.
   A jó tördelés könnyen emészthető,
   olyannyira, hogy meg sem kell rágni.
   A jó tördelés útjelző fény a sztrádán vagy
   még inkább félautomata kormány egy limóban:
   esélyt sem ad eltérésre a helyes iránytól,
   meghagyja mégis hitében a sofőrt, hogy ő vezet.
   Prófétája szabálytisztelő és szigorú,
   elismeri versképző elemnek a belső ritmust,
   csak éppen teljességgel érzéketlen rá.
   Betéve tudja a leckét a szabad versről,
   ám a gyakorlatban hallani sem akar róla.
   Ha ismeretlenül megkínálnák kézirataikkal,
   Bukowski szemérmetlenül hosszú mondatokkal
   váltakozó egyszavas sorai láttán sértetten fintorogna,
   és mennydörögve teremtené le Whitmant,
   miért nem margótól margóig fut a szöveg.
   A jó tördelés a végső érv, egyben magyarázat, hogy
   meg sem próbál a versbe sűrített pszichéig hatolni.
   A jó tördelés ösvényén – ha őt követed –
   menthetetlenül beleveszel a rengetegbe.